jQuery 30 nap alatt II. rész

Az előző rész tartalmából:

Tutsplus.com ajánlata a következő: megtanítja nekem (és bárki másnak is) 30 nap alatt a jQuery használatát ingyen.

7. nap

3 fontos metódus kerül ma bemutatásra, így:

  • .bind()
  • .live()
  • .delegate()

E 3 eljárás mindegyike gyakorlatilag egy pointer (mutató) az .on()-ra. Szó esik még a .clone() és .appendTo() funkciókról is.

8.nap

A DOM-hoz adás eljárásairól van szó. Azaz, például hogyan lehet a HTML kódhoz hozzátenni új tartalmat jQuery-vel.

.append() : utána fűzi a zárójelben lévő tartalmat a kijelölt terület végéhez
.prepend(): annyiban más az .append()-nél, hogy nem a „this” után, hanem elé fűz
Az .after() és .before() arra szolgál, hogy közvetlenül egy megkeresett tag/osztály után és elé szúrja be a zárójel tartalmát, nem pedig a kijelölt tag-en belülre (ahogyan azt az .append() és .prepend() teszik).

Új tartalom hozzáadás tag-gel együtt egy „article”-höz:

$(’<h2></h2>’, {
    text: ’ez lesz a h2 tag-eken belül’,
    class: ’osztaly’,
}).appendTo(’article’);

Az .appendTo() a végére illeszt az article-nek, a .prependTo() pedig az elejére.
Használható még az .appendTo() helyett az .insertBefore() vagy .insertAfter() is, ilyenkor a zárójelben megadott tag/osztály elé vagy utána teszi az új tartalmat.

Végül egy olyan scriptet írt Jeffrey, ami például blog-bejegyzéseknél használatos: a <span class=”co”></span> tag-ek közötti szöveget oldalra igazítva, felnagyítva és egyéni háttérrel ellátva blokkidézetként jeleníti meg. Egész jól néz ki.

9. nap

A slide-ról és fade-ről lesz ma szó. A példában egy „contact me” gombra kattintva lecsúszik a weblap tetejéről egy űrlap. Amit már az elején leszögez Jeffrey, hogy mindig a HTML-el kezdjünk (és CSS-el). Ne ugorjunk neki egyből a JavaScriptnek vagy jQuerynek. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy először egy „nyers” HTML váz készült, ahol rendre megjelenik az adott szöveg és contact me gomb, alatta pedig az űrlap, ami majd a script elkészítése után csak a gombra kattintva jelenik meg.
Érdekes a JavaScript (JS) engedélyezettségének ellenőrzése. A formot (űrlapot) „fel kell ragasztani” az oldal tetejére. Ennek definiálása egy css osztályban történik (.js body #form). Alapból a html-hez nincs hozzáadva semmilyen osztály. A script úgy kezdődik, hogy $(’html’).addClass(’js’). Ezáltal aktívvá válik a .js body #form definíció a css-ben és felragad a form a weboldal tetejére és eltűnik (gombnyomásra pedig előjön). Ha a böngészőben nincs engedélyezve a JS, akkor viszont a html tag-hez sem lesz hozzárendelve a js osztály, így a definíció sem lesz érvényes, tehát a form nem takarja el a tartalmat.

Ha ugyanazokkal a paraméterekkel használjuk a .slideUp() és .slideDown()-t vagy a .fadeIn() és .fadeOut()-ot, akkor helyettük használható a .slideToggle() és .fadeToggle().

Megjegyzem, ez az eddigi legbonyolultabb rész. Kicsit hosszú is a korábbiakhoz képest (~24 perc) és eléggé belemegy itt a call funkcióba, ide-oda hivatkozik. A végén ezt el is ismeri és ajánlja, hogy nézzük meg újból, ha nem volt minden tiszta elsőre. Igencsak élek a lehetősséggel.

10. nap

Jeffrey egy 10 perces előadást szentel most a this megértetésének. Tüzetesen vizsgálgatjuk, hogy mi változik, ha változtatjuk a this környezetét, vagy helyét a scriptben. Amiről már tegnap is volt szó, de nem ejtettem róla szót az az, hogy van egy számomra új módja is a funkciókészítésnek:

var  cif = {
    akarmi: function(){
        console.log(this);
    }
}

Ez esetben az akarmi meghívása így történik (például): $(’a’).on(’click’, cif.akarmi);

Szó esik a .preventDefault()-ról, a .call()-ról és a .proxy()-ról is.

11. nap

Rövid előadás következik az effektek sebességéről. A jQuery forrásfájlban lévő .fx.speeds-ben található értékeket figyeljük meg, majd módosítjuk azokat. Ezek a módosítások természetesen nem magában a jquery-1-7-1.js-ben, hanem a mi HTML állományunkban történik. A forrást nem piszkáljuk. Vannak előre definiált sebességek. Például: .slideDown(’slow’) az 600ms, de ha a zárójelbe ’fast’-et írunk, akkor az 200ms lesz. Az alapértelmezett érték 400ms. Újat is definiálhatunk a $.fx.speeds.nagyonlassu = 6000;-el például. Ilyenkor, ha a .slideDown() zárójelébe a ’nagyonlassu’-t írjuk, akkor ugyanaz történik, mintha 6000-et írtunk volna.

12. nap

Megtanulhatjuk, hogyan írjunk saját scriptet arra, hogy egy <h1> elemre kattintva automatikusan megjelenjen néhány bekezdés, majd pár másodperc múlva tűnjön is el. Ehhez a jQuery forrásból kimásoljuk a slideDown definíciója után következő jQuery.fn[] kezdetű részt és azt módosítjuk.

Azt szeretnénk, hogy addig ne fusson le a következő parancs, amíg az aktuális effekt le nem fut teljesen. Ezt úgy valósítjuk meg, hogy hozzáfűzzük a 2. parancsot az effekthez:

$(this).slideDown(300, function(){
    //ez csak akkor fut le, ha már a slidedown lefutott.
});

A várakoztatásra van előre elkészített eljárás jQuery-ben: a .delay(), ahol a zárójelben megadható, hogy mennyi idő teljen el addig (milliszekundumban), míg a következő utasítás lefut.

Összegzés

Fenntartom továbbra is, hogy érdemes elkezdeni és folytatni ezt a sorozatot. Hasznos időtöltés, nem megerőltető, de azért igényel némi gondolkodást, ha tényleg meg akarja valaki érteni. Ez a kivonat, amit itt publikálok, közel sem helyettesíti a videókat, nem azért csinálom. Inkább arra jó, hogy emlékeztet engem – és bárkit, aki a végigcsinálja a tanfolyamot -, hogy melyik részben mi is volt. Így, ha kérdés merülne fel, akkor gyorsabban megtalálható az a rész, amelyikben a kérdésre választ kaphatunk. 12 napnyi videót néztem meg eddig, az utóbbiak 10 percnél is kevesebbek. Mégis úgy érzem, jQuery-vel gyakorlatilag bármit meg lehet tenni és máris hasznosítható tudással rendelkezem. DE természetesen megnézem a többi részt is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.