jQuery 30 nap alatt I. rész

Tutsplus.com ajánlata a következő: megtanítja nekem (és bárki másnak is) 30 nap alatt a jQuery használatát ingyen.

Ez az ajánlat több szempontból is vonzó számomra:

  • Érdekel a jQuery
  • Anyagi vonzattól mentes
  • Nincs semmi veszítenivaló

Az oktatás úgy működik, hogy e-mail címünk megadása és megerősítő e-mailben megfelelő linkre kattintás után naponta kapunk egy linket, ami egy videóra mutat. Jeffrey Way tartja az “előadásokat”, aki az Envato online oktatóközpont egyik tanára. Korábban már találkoztam vele egy Rails videóban.

Úgy döntöttem, hogy nagy vonalakban, vázlatosan leírom az aktuális napi videó tartalmát. Ez abból a szempontból is jó, hogy emlékeztet arra, hogy mit hol is láttam, így egyszerűbb lesz a visszakeresés vagy utánanézés. Mivel ezek a kis vázlatok nem hosszúak, tényleg csak pár címszó, esetleg megjegyzendő példa, így nem minden nap születik róla bejegyzés, hanem mondjuk 6 részenként.

Íme az első hat nap tanulsága:

1. nap

Egyből 2 videót is kaptam (mármint linket, amin keresztül online nézhetem, nem kell letölteni). Egyik egy rövid (38 másodperces) ismertető Jeffrey Way-től, az oktatótól. Itt elmondja, hogy adjak neki napi 15 percet és 30 nap múlva jQuery pro leszek. Jó.

A második videó már 11 perces (1 mp híján). Lehetőség van a videó letöltésére és a projekt fáljok letöltésére is. Ez a rész a jQuery library-król, letöltésükről és html kódba illesztésükről, és a selector-okról szól. Teljesen jól érthető, követhető és logikus. Az alapoktól kezdi a tanfolyamot (nagyon helyesen), de tény, hogy ezekkel már tisztában voltam, mivel kicsit tanultam jQuery-t. Viszont, ha nem tanultam volna, akkor most megértettem volna.

2. nap

7 perces videó, abból is csak egy. Tarthatónak tűnik a napi 15 perc – nyilván ha magam is végig próbálom a videóban bemutatottakat, akkor máris megvan a negyedóra. A document.ready kerül bemutatásra. Egy html oldal betöltésekor a böngésző soronként értelmezi a html-t így, ha a jQuery kód előbb van, mint az kódrész, amin változtatni kell, akkor „meg kell neki mondani”, hogy várjon, amíg a teljes oldal (DOM – Document Object Model) be nem tölt, és csak aztán fusson le. Erre szolgál a $(document).ready(funtion{});, vagy rövidebben: $(function(){}); (előbbi érthetőbb, utóbbi rövidebb). Innen eredhet a napi tananyag elnevezése is: „Not so fast, jQuery” – azaz „Ne olyan gyorsan, Tudjukki”.

3. nap

Bizonyos metódusok (eljárások) kerülnek bemutatásra. Ezeket össze lehet keverni, – tapasztalatom szerint – kis gyakorlást igényelnek, de logikusak. Azért itt van pár példa:

$(’ul’).children(’li’); // csak a közvetlen li-t jelöli ki, ami az ul-on belül van. Ha az ul-on belüli li-ben van egy másik lista elemekkel, akkor azok nem lesznek kijelölve.
$(’ul’).find(’li’); // nem csak a közvetlen listaelemeket jelöli ki, hanem azokat is, amik egy, vagy több szinttel lejjebb vannak, tehát az mindazt, ami az <ul> és </ul> tag között van.
$(’ul’).children(’li’).eq(2); // a 3. listaelemet jelöli ki (mivel a számozás 0-tól indul).
$(’ul’).children(’li’).eq(1).next(); // ez is a 3. listaelemet jelöli ki. A next() a következő a soron következő, ugyanazon tulajdonságú elemre mutat.
$(’ul’).children(’li’).eq(3).prev(); // ez is a 3. listaelemet jelöli ki.
$(’li’).parent(); // a közvetlen szülő kijelölése (zárójelben megadható a tag neve, ID-je vagy osztálya)
$(’li’).parents(.container); //nem csak a közvetlen szülő, hanem az összes <li>-t közbezáró tag között keresi az összes container osztállyal rendelkezőt és azt/azokat jelöli ki.
$(’li’).closest(.container); // annyiban tér el az előzőtől, hogy csak az adott listaelemhez legközelebbit jelöli ki, ha esetleg attól távolabb is van, azt már nem.

4. nap

Ez a nap az eseményekről (events) szól. Az oktató (Jeffrey) egy alapszintű honlaphoz készít css stíluslap cserélő scriptet. Szó esik a this-ről. Ez a következőképp néz ki:

(function(){
    $(’button’).click(function(){
        console.log(this);
});
})();

Ilyenkor, ha egy gombra kattintunk, akkor a konzolban megjelenik az a gomb (html formában), amelyikre kattintottunk. Tehát a this egy olyan érték a függvényen belül, ami az aktuálisan kiválasztott/folyamatban lévő értéket adja vissza. Különbség van a sima this és a $(this) között!

Másik fontos dolog, amire rámutat ez a videó, az a változók használata. Pl.:

var uls = $(’ul’); //ezáltal nem kell állandóan leírni, hogy $(’ul’), ha újra azt akarjuk használni, hanem helyette csak azt, hogy uls.

Ez azért is jó, mert nem kell mindig az eseménynek DOM-ba „ugrani”, vagyis kevésbé terheli a böngészőt.

Adott elem attribútuma módosítható az attr-al a következőképp: $(’.link’).attr(’href’,’jaj.css’);

.siblings(): a kiválasztott elemmel azonos tulajdonságú és azonos szinten (pl.: ugyanazon div-ben) lévő másik elemet/elemeket választja ki.

5. nap

Ma egy táblázatszerű listát készítünk, ahol az egyes cellák felé mozgatva az egeret, jQuery-szerűen lenyílik egy kis sáv – lejjebb tolva az alatta lévő cellákat. Ha másik cella felé mozgunk, akkor a korábban lenyitott visszacsúszik (eltűnik) és lenyílik az éppen aktuális. A létrehozás ismét a váz megalkotásával kezdődik. Itt számomra új elem jelent meg, a <dl><dt></dt><dd></dd></dl> felépítésű „definíciós lista”. Szegyén-nem szégyen, nem láttam még ilyet (vagy legalábbis nem tűnt fel) és nem is volt rá szükségem. Példa rá a w3schoolból:

<dl>
  <dt>Coffee</dt>
  <dd>- black hot drink</dd>
  <dt>Milk</dt>
  <dd>- white cold drink</dd>
</dl>

Másik érdekesség számomra a Chrome Autosave plugin, ami lehetővé teszi, hogy a Chrome-on belül szerkesszük a CSS fájlt, ezáltal gyakorlatilag WYSIWYG (What You See Is What You Get – Kapod, amit látsz) szerkesztőt készítve a böngészőből.

CSS-el egész ügyes kereteket (border)-t állít össze Jeffrey. Kiderült, hogy a CSS3-ban már van olyan, hogy :nth-last-child(2) – ami az adott felsorolásban az utolsó előtti elemet jelenti.

Használt effektek: a .slideDown() és a .slideUp(). A zárójelbe írt szám az animáció sebessége ms-ban.

6. nap

Ma nincs videó. Helyette kisZH – vagyis gyors kvíz az eddig tanult alapokból. Nem nehéz, tényleg csak azokat kérdezte, amiket elmondott. 1 hibám volt, ami igazából annyira nem is volt hiba, csak a kérdésre, hogy „Mivel jelölök ki azonos szinten az aktuális elemen kívül minden mást?” annyit írtam, hogy „siblings” és lehet, azt kellett volna, hogy „siblings()”. Ezzel együtt is 92% lett a teszt, jó lenne egyetemen is ilyeneket írni, de hát az élet nem habostorta és a BME nem diplomagyár.

Konklúzió

Eddig egy napot sem hagytam ki és nem is tervezem a továbbiakban sem. A léptékek, ahogyan Jeffrey Way halad, teljesen jók, érthetően beszél és jól elmagyarázza a dolgokat. Láthatóan remek szakember, legtöbb apróságra kitér és elmondja, mi miért úgy működik ahogyan, és mi lenne másképp, ha mást máshogyan csinálna.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.